Szeretnénk, ha jobban megismernétek a magazinban megjelenő alkotókat, ezért a címlapos fotósainkkal készül egy-egy mini-interjú. A sorozat következő tagja Czukor Zoltán.
Hogyan ismerkedtél meg az analóg fotózással? Mit szeretsz benne?
Nem sokkal azután, hogy belevetettem magam a portréfotózásba 2017-ben, kaptam egy kartondobozt a Mecseki Szénbányáktól, ami egy padláson állt sok éven át. Ebben a pakkban volt egy Pentacon Six és egy Chinon CE4. Ezekkel indult a kaland.
Leginkább magát az analóg fotózás aktusát szeretem, nem feltétlenül a végeredményt. A lelassulást, az alkotás metodikáját, az agymunkát minden kép előtt.
Milyen géppel/gépekkel fotózol? Melyik a kedvenced?
A fent emíltett Chinon még mindig megvan, de azóta sok gép ment át a kezeim között. A kedvencem a Leicám, egy M6. A képeim 80%-át ezzel a géppel készítem.
Hogyan választod ki a témáidat?
Vannak visszatérő és hosszabb projektjeim is, de leginkább a véletlen hozza, hogy mit fotózok. A legjobb, ha mindig van nálam valamilyen gép.
Van olyan alkotóművész, akinek a munkássága inspirál? Hogyan merítesz a stílusából ötletet?
Nincs egy, akit kiemelnék. A New York-i streetfotósokból sokat inspirálódom, Meyerowitzból, Winograndból. Tudatosan nem merítek senki stílusából, inkább hagyom, hogy a látásmódjukból valami rám ragadjon. Utólag veszem észre, ha sikerült.
Van valami, amit hozzáfűznél a magazinban megjelent sorozatodhoz?
Sosem kedveltem körbeírni a képeimet, annak ellenére, hogy úgy alapból szeretek írni. Izland, Reykjavik, kikötő, halász pipával.
Mondj magadról egy fotózással kapcsolatos érdekességet!
Máig izgulok minden nem spontán fotózás előtt és az elején közben is, ez szerintem el fog kísérni végig 😀
